A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain is kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának. A temető területét a Széchényi-hársfasor telepítését is kezdeményező Barkóczy Zsuzsanna, Széchényi Antal felesége engedte át Cenk és Kiscenk települések közösségének. Az akkori temető területének közepére kupolás, barokk kápolnát is emeltetett, amelyben a mennyezeti freskókat napjainkban a művészettörténészek Dorfmeister István festőművész munkájának tulajdonítják. A bővítését Széchényi Ferenc rendeli el Ringer József tervei szerint, ezért a kis kápolna 1807-1819 között klasszicista stílusban készült előcsarnokot kapott. Az egyszerű oszlopsorokkal szegélyezett előteret a rendkívül díszes kápolna követi, amelyben a falakat olyan kidolgozott faragványok díszítik, amelyek a Széchényi család fontos tisztségeket betöltő tagjaira utalnak.
Széchenyi Ödön mellszobra büszkén áll Nagycenken, a Vámház téren. A legnagyobb magyar fia leginkább arról híres, hogy ő szervezte meg az 1870-es évek elején a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Az Oszmán Birodalomban szintén ő szervezte meg az tűzoltóságot, amiért megkapta a pasa rangot, mindezt úgy, hogy nem kellett felvennie az iszlám hitet, megmaradt kereszténynek.
1. oldal / 7