Széchenyi Zsigmond a múzeum és könyvtáralapító Széchényi Ferenc ükunokája, a legismertebb magyar vadász. Életét az állatvilág és a természet felfedezése határozta meg: külföldön folytatott tanulmányokat, majd bejárta Európát, Afrikát de vadászott Indiában és Alaszkában is. Az utazásai során átélt élményeiről, tapasztalatairól elsőkézből, az általa írt könyvekből olvashatunk. Legismertebb művei: Csui!, Afrikai tábortüzek, Nahar, Alaszkában vadásztam.
Kép forrása: Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1982., Fotó: SZIEM
Széchenyi István politikai pályája mellett, mint magánember nagyszerű családapa volt. Ennek egyik bizonyítéka egy családi kirándulás megszervezésére írt napiparancsa:
Napiparancs 1836 május 30.,
Kedves Hradetzky és mindenki, akinek meg kell hallania, és akit érint! Mi: feleségem és én, azt kívánjuk, hogy pontosan 5 órakor az egész család útra keljen a Városmajorba, mégpedig egyenesen az Ullmann-háztól. A négyüléses kocsi és a fiáker áll majd rendelkezésre. Az elsőben Suchy kisasszony, Carolin, Marie, Imre utazik és lovaskísérőként Gross. A másodikban a dajka, Rudolf és Helena, lovas kísérőként Ferenc. Hradetzky, Alfréd, Ribordy és Geyza per pedes apostolarum [azaz gyalogosan], alkalmas botokkal ellátva. Apa és anya kicsit később mennek utánuk. Ellenvetéseknek helye nincs! Kiadva második emeleti Casinónkban Széchenyi.
forrás: MTA KIK Kézirattár
Kép forrás: Széchenyi emlék-levelezőlap, I. Széchenyi portré, Széchenyi Munkaközösség kiadása - SZIEM
Széchenyi István imáját először 1826-ban jegyzete le naplójában, egy Wesselényi Miklós báróval folytatott filozofikus vita után:
„Mindenható Isten! Hallgasd meg minden órai imámat! Töltsd el szívemet angyali tiszta szeretettel embertársaim, hazám és honfitársaim iránt! Világosíts fel engem egy kerub lángszellemével, erős eszével! Engedj a jövőbe pillantanom s megkülönböztetnem a jónak magvát a gonoszak magvától! Add tudtomra, mit tegyek és miként kezdjem, hogy neked egykor arról a tőkéről, melyet reám bíztál, beszámolhassak! Gondolkodni akarok és dolgozni éjjel és nappal egész életemen át. Segítsd sikerre bennem azt, ami jó; tipord el csírájában azt, aminek rossz gyümölcs lehetne! Nyújtsd segélyedet, hogy minden heves indulatot elnyomhassak magamban! Engedd, hogy igazi lelki alázattal tekintsek mindent a világon, s úgy fogjak hozzá bármihez!
Egész imám pedig ne csak szóval legyen elmondva, hanem tetteimben nyilvánuljon s legyen szüntelen az éghez bocsátva.
Ámen!”
Forrás: Széchenyi István: Napló

A Széchényi család emléke, emlékezete Nagycenk településen a kastély falain is kívül számos helyszínen fellelhető. Egyike ezeknek a nagycenki római katolikus temető, amelynek parcellái, illetve a központi helyen álló mauzóleum szolgál végső nyughelyéül a magyar történelem egyik legmeghatározóbb családjának. A temető területét a Széchényi-hársfasor telepítését is kezdeményező Barkóczy Zsuzsanna, Széchényi Antal felesége engedte át Cenk és Kiscenk települések közösségének. Az akkori temető területének közepére kupolás, barokk kápolnát is emeltetett, amelyben a mennyezeti freskókat napjainkban a művészettörténészek Dorfmeister István festőművész munkájának tulajdonítják. A bővítését Széchényi Ferenc rendeli el Ringer József tervei szerint, ezért a kis kápolna 1807-1819 között klasszicista stílusban készült előcsarnokot kapott. Az egyszerű oszlopsorokkal szegélyezett előteret a rendkívül díszes kápolna követi, amelyben a falakat olyan kidolgozott faragványok díszítik, amelyek a Széchényi család fontos tisztségeket betöltő tagjaira utalnak.

Széchenyi Ödön mellszobra büszkén áll Nagycenken, a Vámház téren. A legnagyobb magyar fia leginkább arról híres, hogy ő szervezte meg az 1870-es évek elején a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Az Oszmán Birodalomban szintén ő szervezte meg az tűzoltóságot, amiért megkapta a pasa rangot, mindezt úgy, hogy nem kellett felvennie az iszlám hitet, megmaradt kereszténynek.