Új állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchenyi-kastélyban

Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar” életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyíló tárlat címe: „Megint, s megint szünetlen” – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.

A 2014-es kiállítás megújításának keretében külön teremben, klimatizált tárlóban került elhelyezésre Széchenyi István halálakor viselt ruhadarabjai. A ruhadarabok első kiállítására a Széchenyi István Emlékmúzeum megnyitásakor, 1973-ban került sor. A későbbiekben restaurálták őket, de nem kerültek vissza az állandó kiállításba. Újabb restaurálásuk legutóbb 2010-ben, Széchenyi halálának 150. évfordulóján történt.

A Széchényi-család története és Széchenyi István élete

A család a Nógrád megyei Alsószécsénykéről (ma Szécsénke) származik. Az ősök végvári vitézségükért nemesi rangot kaptak, az ezt bizonyító oklevelet 1629-ben Széchényi György (1592-1695) a későbbi esztergomi érsek kérte ki. A család tagjai közül a vagyont és hírnevet megszerző Széchényi György esztergomi érsek meghatározta a család későbbi életének alakulását. Széchényi II. György (1656-1732) vitézségért kapott grófi rangra emelésével 1697-ben a főrend sorába lépett. A Széchényiek ezzel az ország egyik vezető családjává váltak.

A Széchényi grófokat megkülönböztette a korszak többi földesurától a gazdálkodásukból befolyt haszon, pénz felhasználása, amelyet birtokaik gyarapítására, fejlesztésére és korszerűsítésére költöttek. Széchényi Fanny (Franciska 1783-1861) albumából vett életképeken keresztül bepillanthatunk a család 19. század eleji életébe.

Széchényi Ferenc (1754-1820) korának egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A felvilágosult, a köz javáért dolgozó politikus főúr az ország és a rendek érdekeit szem előtt tartva magas hivatalokat töltött be az uralkodók mellett. Tudománypártoló munkásságának legnagyobb tette, hogy 1802-ben a nemzetnek adományozta a kiscenki kastélyban őrzött felbecsülhetetlen értékű könyv-, kép-, térkép-, címer-, pecsét- és éremgyűjteményét, amellyel megalapozta a hazai múzeum- és könyvtárügyet. Az itt látható tárgyak, dokumentumok a Múzeum alapítására utalnak, a berendezés a Nemzeti Múzeum első tárgyai közül valók.

1791. szeptember 21-én Bécsben született Széchényi Ferenc és Festetics Julianna legkisebb gyermeke, Széchenyi István(1791-1860).

A politikus és családapa Széchenyit ismerhetik meg. A sala terrena, kastély főépületének fogadóterét követő termekben. Ebben a fogadótérben a kastély eredeti berendezésből a mozaikpadló és a barokk márvány kandalló maradt meg.

Széchenyi István politikai irodalmi munkássága meghatározta a reformkor politikai mozgalmát. Az 1830-ban megjelent Hitel a magyar politikai irodalom történetének legnagyobb hatású munkája, amelyben Széchenyi a reformelképzeléseit vázolta. Később ezt pontosította, részletezte a Világ és a Stádium című munkáiban. E három mű együtt Széchenyi eszmerendszerének összefoglalását is jelenti. Széchenyi politikai eszméit és törekvéseit sikeres gyakorlati alkotásai tették hitelessé. Hírnevének csúcsát a 30-as évek vége jelentette, amikor egyéni sorsa is révbe ért. 1836. február 4-én nőül vette özvegy Zichy Károlynét, Seilern Crescentiát. Róla a tárlóban látható miniatűrt Széchenyi István mindig magánál hordta.

Széchenyi minden aggodalma ellenére üdvözölte a márciusi forradalmat. Igaz, ő a változást, a reformokat békés és hosszabb úton gondolta véghezvinni. A forradalom melletti szimpátiáját azzal is kimutatta, hogy hivatalt vállalt az első magyar felelős kormányban. A megalakuló Batthyány-kormányban elfogadta a közlekedési és közmunkaügyi tárcát. Az enteriőrben Széchenyi István egykori miniszteri dolgozószobájának berendezései találhatók. Széchenyi aggodalmai az erőszakos változásra beigazolódtak. Az egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzetben a háborútól és az esetleges számonkéréstől rettegett. Ezért 1848. szeptember 4-én – egy héttel Jellasics támadása előtt – lemondott miniszteri székéről. Egészségi állapota és orvosa, Balogh Pál javaslatára –, aki elkísérte erre az útra – a döblingi szanatóriumba szállították.

A szabadságharc véres eseményeit és a megtorlást Széchenyi István a Bécs közeli Görgen-féle intézményében, a világtól elzártan élte meg. Döbling nyugodt légkörében állapota javult, a családtagokon kívül már látogatókat is fogadott. Az 1857-ben megjelent Alexander Bach utasítására írt röpirat, a „Rückblick”, amely az új magyarországi (Bach)rendszer dicsőítésére íródott és indokolatlannak nyilvánította a passzívan ellenálló politikai elit követeléseit. Széchenyiben egy válasz fogalmazódott meg, „Ein Blick auf den Anonymen «Rückblick»”címmel. Széchenyi kéziratát Döblingből részekként csempészték ki, és névtelenül (von einem Ungar – Egy magyartól), Londonban német nyelven, 1859-ben jelent meg. A szerző nem sokáig őrizhette meg névtelenségét. A császári csendőrök zaklatásai egyre gyakoribbá váltak a döblingi lakosztályában, ahol perrel és börtönnel fenyegették az idős grófot. A tragikus végeredmény: 1860. április 8-ára virradóan lakosztályában holtan találták grófot, életét pisztolygolyó oltotta ki. A tárlókban a Döblingben eltöltött évek emlékei, a gróf vesztét okozó kiadványok és a Legnagyobb Magyar halálának dokumentumai, a gyász emlékei látható. A falakon Széchenyi ábrázolások, döblingi életképek függenek. Továbbá az a műalkotás, amelyet a leghitelesebb Széchenyi ábrázolásnak tartanak, az idős grófról Döblingben, Hans Anton Gasser készítette márvány mellszobor.

A folyosóra kilépve Ludwig Rohbock 19. századi magyarországi látképei láthatók. A folyosó benyílóban pedig Széchenyi István bécsi szülőházának egykori emléktáblája található.

A kastély barokk lépcsőjén jutunk fel az emeletre, ahol Széchenyi István gyakorlati alkotásait számos dokumentum, tárgy modell és makett segíti megismerni.

A kastélyban látható kiállítások a régi és „új” kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetőek meg, ahol a pénztár is található. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt.

A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatják be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.

A Széchényi-mauzóleum története

A mai Nagycenk kialakulásáról a már a kastélytörténetnél esett szó. Itt csak annyit említünk meg, hogy az egykori két község a mai napig nem épült össze, azonban az iskola, a templom és a temető mindig közös volt Nagycenk területén. A temető egykor I. László király rendelete alapján a templom körül helyezkedett el. Később Mária Terézia rendeletét követően az új temető 1778-ban nyílt. Az új temető területét Széchényi Antal özvegye, Barkóczy Zsuzsanna engedte át használatra a két község lakóinak. Az özvegy nemcsak a területet biztosította az új temetőnek, hanem a temető akkori közepén kápolnát is építtetett. Ezt a kápolnát az örökös Széchényi Ferenc Ringer József soproni építész tervei alapján 1806-1819 között egy klasszicista előcsarnokkal és a családi mauzóleummal bővíttette ki.

Az 1819-ben elkészült előcsarnok épülete kváderesen vakolt görögös homlokzatú. A két dór oszlop a háromrészes triglifes párkányt és felette a timpanont tartja. A közöttük nyíló a kapu felett, a falmezőben a hit allegóriáját ábrázoló félköríves dombormű látható. Az ajtón belépve jutunk a téglalap alakú előcsarnokba, a „templombelsőbe”, amelyet ion oszlopok tagolnak három, kazettás mennyezetű hajóra. Az ajtók és a fülkék félköríves záródásaiban „camaïeu” technikával festett díszítmények bibliai jeleneteket ábrázolnak.

Ebből a csarnokból nyílik az ovális alaprajzú, kupolás boltozatú barokk kápolna, amelynek mennyezeti freskóját a szakma Dorfmeister Istvánnak tulajdonítja. A festett párkányzat alatt a falakon lévő aranyozott fafaragások főpapi jelvényeket ábrázolnak. – A családból többen is magas papi tisztséget töltöttek be. – A lábazatot vörösbe játszó erezetű műmárvány borítja, amely milánói stukkátorok (stukkókészítő) munkája Az ajtó fölött az orgonakarzaton Philipp König soproni orgonakészítő munkája található a 19. század elejéről. Az orgonán egykor Liszt Ferenc is játszott. Az oltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja, Hess Mihály egri festő alkotása, akinek Széchényi Ferenc kegyúri templomaiban több megbízást is adott. A kápolna berendezései klasszicista stílusban készültek.

Az oltártól balra a sekrestye ajtaja, jobbra a családi sírbolt lejárata nyílik. A sírboltba vezető lépcső felett a felirat „Voltunk mint ti, | lesztek mint mi: | por és hamu.” A kripta bejárata felett pedig a Széchényi-család címeréből a hármas halmon álló kettős kereszt mező látható és alatta család jelmondata olvasható „Si Deus pro nobis quis contra nos”

A családi sírboltot Széchényi Ferenc a család elhunyt tagjai számára létesítetett, „… hogy fiait és unokát ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet, hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak.” A sírboltban később a család tagjai a Széchényi Ferenc által meghatározott rend szerint temetkezhettek. Ma 48 Széchényi-családtag piheni itt.

A mauzóleum két részből áll; a barokk kápolna alatti ovális, boltozott térből, és az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú sírboltból.

A sírbolt első, a barokk kápolna alatti ovális terében jobbra a posztamenseken két (szív)urna látható, Széchényi Ferenc készítette szülei emlékére. Közöttük Széchenyi Bertalan és felesége sírhelyei. Jobbra a másik oldalon Széchenyi István †1860, akit elsőnek temettek ebbe a kitüntetettnek nevezhető térbe.

Az előcsarnok alatt húzódó sírboltba temettek először, még a földfeletti építmény elkészülte előtt, 1809-ben Széchényi Ferenc nővérének férjét. A következő temetésre 1811-ben került sor, amikor fényes külsőségek mellett újra temették a (sopron)bánfalvi kolostor kriptájából – 1809-ben megbolygatott – Széchényi Pál kalocsai érseket. Széchényi Ferenc halála előtt még két temetésre került sor. A kereszt főágában az ovális tér oltárával szemben a felső sorban nyugszik a sírbolt építtető Széchényi Ferenc, mellette felesége, körülötte idősebb fiai a feleségeikkel és azok leszármazottaival.

A kereszt oldalsó ágában jobbra az 1811-ben újratemetett Széchényi Pál érsek üvegkoporsója található, a másik oldalon pedig az a fémláda, amelyben egykor Széchenyi István halálakor viselt ruhadarabjait őrizték, ma már csak a golyó által kiszakított koponyacsont látható benne.