A kastélyban látható kiállítások a régi és „új” kastélyszárnyakat összekötő fogadócsarnokon keresztül közelíthetőek meg, ahol a pénztár is található. Érdemes itt is körülnézni, hiszen a kastély eredeti berendezéséből a mozaikpadló és a klasszicista stílusú kandalló megmaradt.

A kiállítás földszinti termei a Széchényi-család történetét, felemelkedését, és kiemelkedő alakjait, valamint Széchenyi István életét mutatják be. A korabeli bútorzattal, festményekkel és dokumentumokkal berendezett enteriőrök a 19. századi kastély hangulatát idézik.

 

A család a Nógrád megyei Alsószécsénykéről (ma Szécsénke) származik. Az ősök végvári vitézségükért nemesi rangot kaptak, az ezt bizonyító oklevelet 1629-ben Széchényi György (1592-1695) a későbbi esztergomi érsek kérte ki. A család tagjai közül a vagyont és hírnevet megszerző Széchényi György esztergomi érsek meghatározta a család későbbi életének alakulását. Széchényi II. György (1656-1732) vitézségért kapott grófi rangra emelésével 1697-ben a főrend sorába lépett. A Széchényiek ezzel az ország egyik vezető családjává váltak.

A Széchényi grófokat megkülönböztette a korszak többi földesurától a gazdálkodásukból befolyt haszon, pénz felhasználása, amelyet birtokaik gyarapítására, fejlesztésére és korszerűsítésére költöttek. Széchényi Fanny (Franciska 1783-1861) albumából vett életképek keresztül bepillanthatunk a család a 19. század eleji életébe.

Széchényi Ferenc (1754-1820) korának egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A felvilágosult, a köz javáért dolgozó politikus főúr az ország és a rendek érdekeit szem előtt tartva magas hivatalokat töltött be az uralkodók mellett. Tudománypártoló munkásságának legnagyobb tette, hogy 1802-ben a nemzetnek adományozta a kiscenki kastélyban őrzött felbecsülhetetlen értékű könyv-, kép-, térkép-, címer-, pecsét- és éremgyűjteményét, amellyel megalapozta a hazai múzeum- és könyvtárügyet. Az itt látható tárgyak, dokumentumok a Múzeum alapítására utalnak, a berendezés a Nemzeti Múzeum első tárgyi közül valók.

1791. szeptember 21-én Bécsben született Széchényi Ferenc és Festetics Julianna legkisebb gyermeke, Széchenyi István (1791-1860).

Nyomon követhetjük a családi hagyományokat követő gróf ifjúkori életét a katona politikussá válását. Széchenyi István még nem volt 18 éves, amikor bátyjait követve csatlakozott a Napoleon ellen fellépő nemesi felkelő seregekhez. 1809. június 14-én részt vett a Győr melletti (kismegyeri) csatában. Megtekinthetik azt a képet is, amelyet ismeretlen művész grófról készített az 1. Merveld ulánus ezred egyenruhájában a lipcsei csata idején. Széchenyi katonai pályája a kezdeti sikerek után megrekedt, az áhított előléptetés elmaradt. A gróf 1815-től kezdődő utazásai során bejárta Európát. Úti élményei meghatározták későbbi politikai nézeteit is, főleg angliai élményei ösztönözték arra, hogy hazája elmaradott állapotán segítsen, és ehhez megnyerje nagybirtokos osztálya tagjait is. Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen az Akadémia alapítására tett felajánlása azonnal nagy visszhangot váltott ki, és ismertté is tette. Miután az áhított előléptetés elmaradt az „örökös kapitány” 1826. áprilisában rendfokozat nélkül kilép a császári hadsereg kötelékéből és politikai pályára lépett.

A politikus és családapa Széchenyit ismerhetik meg. A sala terrena, kastély főépületének fogadóterét követő termekben. Ebben a fogadótérben a kastély eredeti berendezésből a mozaikpadló és a barokk márvány kandalló maradt meg.

Széchenyi István politikai irodalmi munkássága meghatározta a reformkor politikai mozgalmát. Az 1830-ban megjelent Hitel a magyar politikai irodalom történetének legnagyobb hatású munkája, amelyben Széchenyi a reformelképzeléseit vázolta. Később ezt pontosította, részletezte a Világ és a Stádium című munkáiban. E három mű együtt Széchenyi eszmerendszerének összefoglalását is jelenti. Széchenyi politikai eszméit és törekvéseit sikeres gyakorlati alkotásai tették hitelessé. Hírnevének csúcsát a 30-as évek vége jelentette, amikor egyéni sorsa is révbe ért. 1836. február 4-én nőül vette özvegy Zichy Károlynét, Seilern Crescentiát. Róla a tárlóban látható miniatűrt Széchenyi István mindig magánál hordta.

Széchenyi minden aggodalma ellenére üdvözölte a márciusi forradalmat. Igaz, ő a változást, a reformokat békés és hosszabb úton gondolta véghezvinni. A forradalom melletti szimpátiáját azzal is kimutatta, hogy hivatalt vállalt az első magyar felelős kormányban. A megalakuló Batthyány-kormányban elfogadta a közlekedési és közmunkaügyi tárcát. Az enteriőrben Széchenyi István egykori miniszteri dolgozószobájának berendezései találhatók. Széchenyi aggodalmai az erőszakos változásra beigazolódtak. Az egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzetben a háborútól és az esetleges számonkéréstől rettegett. Ezért 1848. szeptember 4-én – egy héttel Jellasics támadása előtt – lemondott miniszteri székéről. Egészségi állapota és orvosa, Balogh Pál javaslatára – aki elkísérte erre az útra – a döblingi szanatóriumba szállították.

A szabadságharc véres eseményeit és a megtorlást Széchenyi István a Bécs közeli Görgen-féle intézményében, a világtól elzártan élte meg. Döbling nyugodt légkörében állapota javult, a családtagokon kívül már látogatókat is fogadott. Az 1857-ben megjelent Alexander Bach utasítására írt röpirat, a „Rückblick”, amely az új magyarországi (Bach)rendszer dicsőítésére íródott, indokolatlannak nyilvánította a passzívan ellenálló politikai elit követeléseit. Széchenyiben egy válasz fogalmazódott meg, „Ein Blick auf den Anonymen «Rückblick»”címmel. Széchenyi kéziratát Döblingből részekként csempészték ki, és névtelenül (von einem Ungar – Egy magyartól), Londonban német nyelven, 1859-ben jelent meg. A szerző nem sokáig őrizhette meg névtelenségét. A császári csendőrök zaklatásai egyre gyakoribbá váltak a döblingi lakosztályában, ahol perrel és börtönnel fenyegették az idős grófot. A tragikus végeredmény: 1860. április 8-ára virradóan lakosztályában holtan találták grófot, életét pisztolygolyó oltotta ki. A tárlókban a Döblingben eltöltött évek emlékei, a gróf vesztét okozó kiadványok és a Legnagyobb Magyar halálának dokumentumai, a gyász emlékei látható. A falakon Széchenyi ábrázolások, döblingi életképek függenek. Továbbá az a műalkotás, amelyet a leghitelesebb Széchenyi ábrázolásnak tartanak, az idős grófról Döblingben, Hans Anton Gasser készítette márvány mellszobor.

A folyosóra kilépve Ludwig Rohbock 19. századi magyarországi látképei láthatók. A folyosó benyílóban pedig Széchenyi István bécsi szülőházának egykori emléktáblája található.

A kastély barokk lépcsőjén jutunk fel az emeletre, ahol Széchenyi István gyakorlati alkotásait számos dokumentum, tárgy modell és makett segíti megismerni.